KING STONE HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER

KING STONE HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER

KING STONE HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER
 
RENDSZERRAGASZTÓK:
RENDSZER ELEMEINEK LEÍRÁSA:
TEXTURATO POLI-KLEBER, vékonyágyazatú rétegvastagság: ~3 mm.
TERRA POLI-KLEBER, vékonyágyazatú rétegvastagság: ~3 mm.
MINERAL-KLEBER, középágyazatú rétegvastagság: 3–6 mm.

A szigetelőanyag fal alapfelületre ragasztásához és hálóágyazáshoz használt termék. Száraz habarcs, poranyag gyárilag összekeverve, amelyhez csak előírt mennyiségű vizet kell hozzáadni. Közvetlenül a szigetelőanyagra viszik fel, az erősítést (üvegszövetet) beleágyazzák, amely a bevonatrendszer legfőbb mechanikai tulajdonságát biztosítja. 
HŐSZIGETELŐ ANYAG:
Előre gyártott, nagy hővezetési ellenállású táblás, vakolattartó, szabványos termék, amely hőszigetelési tulajdonságokat kölcsönöz annak az alapszerkezetnek, amelyen alkalmazzák. Ásványgyapot (MW-), ásványi hab (MSP), expandált polisztirol (EPS), formahabosított (Form EPS), extrudált polisztirolhab (XPS), merev poliuretánhab (PUR-), fenol hab (PF-), fagyapot (WW-), parafa (ICB-) termékek. Fokozott nedvesség- és mechanikaiterhelés igénybevétel esetén formahabosított EPS, vagy XPS hőszigetelő lemez szükséges (pl.: lábazati felületek). Az alkalmazott KING STONE hőszigetelő anyag homlokzati beépítési célra minősített. 
ERŐSÍTÉS: 
Üvegszövet háló erősítés, melyet az alaprétegbe ágyaznak be, hogy javítsák a mechanikai szilárdságát. „Hagyományos” lúgálló hálók zsákos, ásványi, lúgos kémhatású ágyazó habarcsokhoz, ÉMI engedéllyel rendelkezve.
Felületsúly: min.145 gr/m2. Általánosan háló alatt, de nagy rendszersúlyú rendszereknél hálón keresztül dűbelezve. 
FEDŐRÉTEG: 
Vakolatalapozók: GROUND TT, vagy GOUND SIL. Töltetlen, fehér vagy általában a vakolat színére színezett
hengerelhető alapozó.

Díszvakolatok: befejező réteg, amely hozzájárul a rendszer időjárással szembeni védelméhez, és díszítő szerepet tölt be. MINERAL PLAST, nemes vakolatok (zsákos kiszerelésű, por alakú). TEXTURATO, TERRA és SILICON vékony vakolatok. 
MECHANIKAI RÖGZÍTŐ ELEMEK:
Dűbelek vagy speciális rögzítő elemek, amelyek segítik a rendszert a ragasztás mellett az alapszerkezethez
rögzíteni. Meghatározott esetekben dübelezés is szükséges. A dübelezés külön munkafolyamatban történik, mely függ a hőszigetelő anyagtól, az aljzattól, az épület formájától, magasságától, és fekvésétől.

Ezek lehetnek:

  • műanyag dűbelek, műanyag beütő szeggel.
  • műanyag dűbelek, acél beütő szeggel.
    (Beütő szeg nélküli dübelek nem megengedettek ragasztott rendszereknél!)
  • csavardűbelek (műanyag dübelek fém csavarral)
A dűbelezés háló alatt, de nagy rendszersúlyú és felújító rendszereknél hálón keresztül történik – rögzítő tányér csavarral.

Kiegészítő elemek:

  • Lezárások elmei: a lábazati, a nyílászáró csatlakozó, és a felületi anyagváltások profiljai.
  • Azok kiegészítő elemei: lábazati sín alátétek (távtartó elemek), profiltoldó elemek.
  • Élvédelem anyagai: élvédő, és vízorr-sínek.
  • Dilatációs profilok (mező, sarok, kereszt).
  • Épületornamentika, és díszítő profilok (pl. előre gyártott nútprofil).
  • Tömítő anyagok (Akrilok, Szilikonok, PUR kitöltő habok, tömítő henger (állványrögzítő szemes csavar helyének
  • eltüntetésére, tömítő szalagok, háttér kitöltők (dilatációkhoz).
  • A felületre történő rögzítések fogadására szolgáló elemek.
  • A már elkészült-beépített épületszerkezetek védelmének anyagai.
  • Egyéb speciális tartozékok.

Alapfeltételek:
A beépített egyes rendszerösszetevők önmagukban és/vagy egymással összeépítve, rendszerként is rendelkeznek megfelelő műszaki minősítéssel (CE jelzet, vagy Építőipari Műszaki Engedély [ÉME], TMI, vagy európai műszaki engedély ETA, szabvány által szabályozott termékek esetén a szabványosságot tanúsító Típusvizsgálat, vagy – Gyártói Megfelelőségi Nyilatkozat stb.). Az épület homlokzati felületére ragasztással, (meghatározott, vagy eldöntött) szükség esetén – a ragasztáson túlmenően – kiegészítő mechanikai rögzítéssel (továbbiakban: dűbelezéssel) kerül rögzítésre a hőszigetelő anyag, ha a Tapadószilárdsági eredmények 0,08 N/mm2-nél kisebbek, akkor a dűbelezés alkalmazása kötelező.
VAKOLATLAN ÚJSZERŰ ALAPOK:
ALAPFELÜLET JELLEMZŐI
A THR elkészítésére a következő új állapotú alapfelületek alkalmasak, minden további vizsgálat nélkül:
  • égetett kerámia falazóelemek (tömör, üreges, porózus)
  • mészhomok téglák
  • egyéb falazóblokkok
  • normálbeton
  • előre gyártott betonelemek
  • vb.panelek
  • pórusbeton falak
  • szárazépítő lemezek (CK, OSB, gipszkarton, gipszrost vagy farost lapok)
A felhasználó ezeknél a lapoknál abból indulhat ki, hogy a technika elismert szabályai szerint gyártották azokat és így a szigetelőlapok felhordására alapvetően alkalmasak. Ennek ellenére a munkák megkezdése előtt meg kell győződnie az alapfelület tényleges állapotáról. Más alapoknál annak teljes hőszigetelő rendszerhez (THR) való alkalmasságát (egyenletesség, teherbíró képesség) meg kell vizsgálni. Vázas építésnél vizsgálni kell, hogy a vázkitöltő falak és/vagy a burkolat, – kéregpanel alkalmas-e THR hordásra, vagy a vázszerkezethez rögzítendő új (pl. szárazépítő-lemez) burkolás szükséges. Régi épületek és/vagy meglevő vakolt vagy/és festett alapfelületek:
Ezeknél az alapfelület ellenőrzése, amelyre a teljes hőszigetelő rendszert fel kell hordani, valamint annak előkészítése döntő jelentőségű a rendszer működése szempontjából. Ezért ilyen esetben minden rendszert ragasztani és dűbelezni is kell. 
VIZSGÁLATOK: 
Az alapnak a teljes hőszigetelő rendszer felhordására való alkalmasság tekintetében általánosan érvényes vizsgálatai a következők:
  • szemrevételezés az alap fajtájának és minőségének megállapítására szolgál, speciálisan az alap nedvessége, a THR mögé bekerülő nedvesség veszélyére és az alap repedéseinek megállapítására.
  • simítópróba lapos tenyérrel, ill. egy fekete ruhával, hogy megállapítsák a felületi porlódást és kivirágzásokat.
  • kaparás ÷ és karcoláspróba egy kemény, éles tárggyal a szilárdság és teherbíró képesség el-lenőrzésére (pl. rácsos vágóvizsgálat).
  • nedvesítési próba festőecsettel, ill. permetezéssel az alap szívóképességének és nedvességének meghatározására.
  • a fal egyenletességének ellenőrzése mérőléccel.
Ezeket a vizsgálatokat az alap több részén, szúrópróbaszerűen kell elvégezni. 
ALAPFELÜLETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MŰSZAKI IGÉNYEK: 
A rendszert hordozó homlokzatfelület legyen tiszta, száraz, egyenletesen nedvszívó, táskásodás-, mállás-, porlásmentes, kellően szilárd, megfelelően hordképes. A szükséges javításokat, tisztításokat megfelelően el kell végezni, vizes technológiás beavatkozásokat követően a megfelelő száradási idő eltelte előtt a rendszerépítést nem szabad elkezdeni. Az alapfeltételeken és az alap műszaki igényeken túlmenően, a hőszigetelő rendszer tervezése- megvalósításának ellenőrzése-, de különös tekintettel annak kivitelezése során az érvényes rendelkezések és gyártói előírások tételes betartása kötelező! 
TÁBLARAGASZTÁS: 
KIVITELEZÉS MÓDJA
A ragasztás történhet teljes felületen (pl.: MW lamell), vagy részlegesen, de beépítés után a szétnyomott ragasztónak a hőszigetelő lemez felületének min. 40 %-át fednie kell. A részleges ragasztás „perem – pont” módszerrel történik (lásd például mellékelt ábra, a lap felragasztásánál a peremragasztón célszerű egy helyen, egy kis folytonossági hiányt képezni a levegő kijutása érdekében). A ragasztóréteg javasolt maximális vastagsága, beépített állapotban 1,0 cm, ezért nagyobb egyenetlenség kiegyenlítése ne a ragasztóréteg vastagságának növelésével történjen, hanem például kiegyenlítő vakolással, vagy lapvastagság módosításával. A rendszerösszetevők be- és összeépítését olyan módon kell elvégezni, a szerkezeti részleteket, csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy a rendszer mögé-, a hőszigetelő anyagba nedvesség, külső áramló levegő, valamint rovar és más kártevő ne juthasson. Dűbeles rögzítés esetén dűbel csak ragasztási hely felett alkalmazható! Csak minősített dűbelek építhetők be! A hordozó alapfelület és a hőszigetelés között átszellőztetés nem megengedett. 
A RENDSZERRAGASZTÓ BEKEVERÉSE ÉS FELHORDÁSA:
A rendszerragasztó bekeverésekor az adott rendszerragasztó (TEXTURATO POLI-KLEBER, TERRA POLI-KLEBER,
MINERAL-KLEBER) adatait (kiszerelés felirata, műszaki adatlapok) figyelembe kell venni. A por alakú rendszerragasztóknál általános szabály, hogy mindig a szükséges mennyiségű vízhez keverjük hozzá a rendszerragasztót (és nem fordítva!) és mindig egész zsáknyi mennyiségekkel dolgozzunk. A rendszerragasztó felhordása kézzel és/vagy géppel történhet.  Eközben ügyelni kell arra, hogy:
  • a szigetelőlap és az alapfelülete között ne cirkulálhasson a levegő (ne legyen légrés, ill. kürtőhatás),
  • a lap hátára elhelyezett ragasztó (akár teljes felületű, akár pont-perem módszerrel készül) biztosítsa
a lap rugalmas felfekvését s így akadályozza meg a „matraceffektus” kialakulását.
A ragasztó felhordása perem-pont módszerrel vagy teljes felületében is történhet.  
A PEREM-PONT MÓDSZER:
A lap szélén körben egy legalább kb. 5 cm széles csíkot és a közepén min. három kb. 15 cm nagyságú foltot, kenjenek fel.A felhordott ragasztó mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa az előírt tapadási felület nagyságát.
TELJES FELÜLETŰ FELHORDÁS: 
A ragasztó fogazott glettvassal (fogazat az alap egyenletességétől függ) mind a szigetelőlapra mind pedig az alapra is
felhordható. Gépi felhordásnál ez közvetlenül az alapra történhet. Ha a rendszerragasztó az alapfelületre kerül, csak akkora felületre hordják fel, hogy a lapokat a ragasztó bőrösödése előtt még fel tudják helyezni.
A RENDSZERRAGASZTÓ LAPFAJTÁK SZERINTI FELHORDÁSA: 
  • Polisztirol lapok: a lapra a perem-pont módszerrel (min. 40% tapadó felület) vagy teljes felületén.
  • Ásványgyapot lapok: perem-pont módszerrel (min. 40% tapadó felület) vagy teljes felületén.
  • Ásványgyapot lamell: előgletteléssel. Teljes felületében a lapra. A rendszerragasztó tapadásának javítására a ragasztót a lapra vékonyan, enyhe nyomással húzzák fel, a tulajdonképpeni ragasztó felhordás csak ezután
  • történik.
  • Ásványi hab lap (MSP): perem-pont módszerrel (min. 70% tapadó felület) vagy teljes felületén a lapra.
  • Parafa (ICB): perem-pont módszerrel (min. 40% tapadó felület) vagy teljes felületén a lapra, az alapfelületre csak teljes felületében.
  • Egyéb: a gyártó adatai szerint. 
SZIGETELŐLAPOK RAGASZTÁSA: 
A szigetelőlapokat lentről fölfelé, szorosan egymás mellé és kötésben, fugamentesen kell felrakni. Ügyeljenek a lapok egyenes és síkban történő felrakására. Az illesztéseknél kerüljék el az illesztési hézagok kialakulását, nem szabad, hogy fugák keletkezzenek. A szigetelőlapok méreteltérései miatt keletkezett fugákat saját anyagából készült szigetelő anyag csíkokkal, vagy rendszer specifikus PUR habbal kell kitölteni. A szigetelőlapok közötti fugákba semmiképpen sem kerülhet rendszerragasztó! Alapvetően csak egész szigetelőlapokat használjanak. Az azonos szigetelőlap> 15 cm-es darabjai használhatók, de csak a felületen belül és nem az épület peremterületein. Az épületsarkokon csak egész és fél lapok használhatók „fogazott” felrakással, túlnyúlással, a későbbiekben élre összevágva, összecsiszolva.

Az illesztett darabok levágásakor ügyelni kell a pontos szögtartásra. Sérült lapokat, különösen letört vagy benyomódott sarkokkal vagy élekkel, nem szabad felrakni. A széleken kiálló lapok levágása csak a ragasztó megkötése után történhet. A szigetelőlapok vízszintes és függőleges fugái nem eshetnek egybe a falnyílások sarkaival. A szigetelőlapok illesztései ne találkozzanak a falazatok anyag,- vagy szerkezetváltási helyeivel. (pl. melléfalazás).
A lapok kötése minimum 10 cm-re legyen az anyag, és szerkezetváltásoktól. A meglévő dilatációs fugákat a
hőszigetelésen át kell vezetni, és szakszerűen ki kell képezni azokat. A homlokzat síkjából kiugró kisebb részeket lehetőleg lapillesztés nélkül kell áthidalni. A falnyílásoknál beforduló,- ablak- és ajtókávák (spaletták), valamint áthidalók – szigetelésénél a homlokzati szigetelőlapok a káva nyers szélénél annyival nyúljanak túl, hogy a káva méretének megfelelő szigetelő lapot – a homlokzati szigetelőlap ragasztójának megkötése után – kötésben be lehessen építeni. Csak ezután lehet levágni a túlnyúló szigetelőlapot. A homlokzathoz csatlakozó vízszintes felületek
(ereszalja, erkélylemez, stb.) szigetelésekor a lapokat úgy kell felrakni, hogy lazán, ragasztás nélkül a
homlokzati szigetelőlapokhoz illeszkedjenek, és a homlokzati lapok függőleges fugái ne essenek egybe az eresz szigetelőlapjainak fugáival.
A felrakott szigetelőlapok egyenetlenségeinek kiegyenlítése (megelőző intézkedések):
Polisztirol lapok: a keletkezett egyenetlenségeket le kell csiszolni, a csiszolási port alaposan el kell távolítani.
A lapok felülete UV hatására elsárgul, az így keletkezett lisztes (sárgás) anyagot a záró réteg felhordása előtt
teljesen el kell távolítani (elszívós csiszológéppel lecsiszolni, portalanítani).
Ásványgyapot lapok: a záró réteg felhordása előtt a felületet be kell glettelni.
Az ettől eltérő rendszereknél a gyártó előírásait be kell tartani.

A SZIGETELŐLAPOK DŰBELEZÉSE:
A dűbelek kiválasztása:
Ha a beépítési hely falszerkezetének építőanyaga nem szerepel a dűbel engedélyben feltüntetett felhasználási
kategóriákban (nincs konkrétan megnevezve), de elvben engedélyezett; illetve ha kétség merül fel a minőségét illetően, akkor a kiválasztott dübel megfelelőségét az épületen az ETAG 014 szerint elvégzett dűbelkihúzó vizsgálattal kell igazolni. Az EPS; XPS; MW-PT; ICB és ásványi hab szigetelőlapokhoz 60 mm tányérátmérőjű, az MW-PL (lamell) lapokhoz 140 mm tányérátmérőjű dűbel szükséges.
Figyelem! A szükséges dűbel hosszának megállapítására jól bevált módszer a próbafuratok készítése az adott
falazatba. A megfelelő méretet úgy kell meghatározni, hogy a dűbel minimális rögzítési mélysége a szerkezeti
anyagban biztosított legyen. Ha a homlokzaton nagyobb egyenetlenségeket kell kiegyenlíteni, akkor különböző hosszúságú dűbelek alkalmazása válhat szükségessé.

Dűbelfuratok elkészítése:
A dűbelen megadott átmérővel rendelkező fúrószárat használjanak. A fúrószárak kopó szerszámok, a hatékony munkavégzés biztosításához idejében cseréljék őket. Csak normál betonnál, vagy tömör építőanyagoknál használjanak ütve fúrót, vagy fúrókalapácsot. Üreges tégláknál, illetve üreges építőelemeknél ütő impulzus nélküli furatkészítés szükséges, ehhez a rendszergyártó által javasolt fúrószárat és fúrógépet használjanak. Az MW-PT ásványgyapot lapokat álló fúrószárral üssék át. A fúrás mélységét mélységhatároló ütköző segítségével állítsák be: dűbel hossz + 10 mm. Ha kivételes esetekben a beágyazott üvegszövet-rétegen keresztül kell dűbelezni, akkor kérje ki szaktanácsadónk véleményét.

A dűbelek mennyisége:
A megfelelő mennyiséget több tényező is befolyásolja. Ebben szerepet játszik az épület magassága és alakja, a várható szélterhelés mértéke, valamint a szigetelőanyag és a dűbelek megengedett maximális terhelhetősége.
Alapelvként kijelenthető, hogy az épület magasságának növekedésével az egy négyzetméternyi felületbe kerülő dübel szám is nő. Az intenzívebb, örvénylő légmozgások miatt az épületszéleken (peremterületeken) a dűbel számot tovább kell növelni. A peremterület szélességének meghatározása az épület külső méreteihez igazodik. Irányadó az épület kisebbik homlokzati kontúrmérete „a” (pl. oromzat). A peremterület szélessége „R” ennek a szélességnek az 1/8 része, de minimum 1,0 méter, maximum 2,0 méter, amely minden külső épületsarokra vonatkozik. Peremterület:      Dűbelsémák – dűbeltérképek: Az alábbi séma az EPS lapok dűbelezésének lehetőségét mutatja:   Dűbelek száma:   Az MW-PT lapok dübelezése történhet az EPS lapoknál is bemutatott T-séma szerint, illetve a W-séma szerint,
igazodva a gyártói előírásokhoz, valamint betartva a szükséges négyzetméterenkénti dűbel mennyiségekre vonatkozó rendszergazdai utasításokat. (Figyelem! A dűbel kiosztásnál figyelembe kell venni, hogy a hazánkban forgalomba lévő MW-PT lapok mérete 1000×600 mm, tehát 1 lap felülete 0,6 m2.)

A dűbelek telepítése:
A dűbeleket csak akkor szabad telepíteni, ha a rendszerragasztó megkötött! A telepítést követően a dűbel tányérok a szigetelőlapok külső síkjáig érhetnek, de törekedni kell arra, hogy maximum 1,0–1,5 mm-nél jobban ne süllyesszük be. Amennyiben ez nem sikerül, úgy a dűbel tányérok feletti üregeit a szigetelőlappal egyenértékű tömítőanyaggal kell pótolni.(pl.: PUR hab). Megjegyzés: ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a dübel tányérokat besüllyesztik a szigetelőanyagba, szigetelőanyag-pogácsa alkalmazásával. A dűbel típusától függően a feszítőelemeket vagy beütik, vagy becsavarozzák. A telepítés után ellenőrizni kell a dűbelek megfelelő rögzülését.
A hibásan rögzült dűbeleket el kell távolítani. Mellettük legkevesebb 10 cm távolságban újat kell telepíteni. A keletkezett lyukakat szigetelőanyaggal töltsék ki.
HÁLÓÁGYAZÁS: 

A minősített felületerősítő üvegháló, ragasztóba való beágyazással kerül beépítésre. A felületerősítő üvegháló
folytonosságát átfedéses toldással történő beépítés biztosítja, minimum 10 cm átfedéssel. A külső mechanikai- és hőmérséklet-változási hatások biztonságos elviselhetősége érdekében, többleterősítéseket kell készíteni; sarkoknál, éleknél, nyílások, kávák feszültségi csomópontjaiban. Először is a megfelelően előkészített szigetelő rétegre fel kell hordani kézzel vagy géppel a rendszerragasztót, a D táblázatban megadott vastagságban. A rendszerragasztót az egyenletes rétegvastagság elérése érdekében fogazott glettvassal, vagy fogazott H kartecsnivel kell felhordani. A frissen felhordott rendszerragasztóba gyűrődés mentesen be kell ágyazni az üvegszövet hálót fentről lefelé – függőleges sávokban – min. 10 cm átfedéssel, úgy hogy a háló a ragasztóréteg közepére, ill. annak külső harmadba kerüljön. Az elkészített felületen az üvegszövet nem látszódhat át. Az esetleges beágyazási hibákat még „nedveset a nedvesre” elv alapján a rendszerragasztóval kell kiglettelni.

Diagonális háló megerősítés:
Ajtó- és ablaknyílások sarkánál diagonális megerősítésre van szükség. A felületi megerősítés felhordása előtt a rendszerragasztóba úgy kell beágyazni, hogy a csík széle közvetlenül a sarkon legyen kb. 45°-ra. A megerősítő csík mérete általában 20×33 cm. Eljárás különösen nagy mechanikai igénybevételnek kitett homlokzatrészek esetén (védekezés vandalizmus ellen):

  • a megerősítő szövetet az élvédők felrakása és a normál megerősített alapréteg felhordása előtt a megfelelő vastagságban felhúzott rendszerragasztóba kell beágyazni.
  • amennyiben szükség van dupla üvegszövet erősítésre, akkor ügyelni kell arra, hogy a két szövetréteg átfedése eltolva történjen. Az első réteg rendszerragasztónak a második réteg üvegszövetháló beágyazása előtt meg kell kötnie. A felületi megerősítés elkészítése előtt be kell tartani az eddig elkészített rendszerelemek szükséges várakozási idejét.

Élek és hajlatok kialakítása:
Felragasztott, hálós élvédők és sarokhálók alkalmazásakor (1. ábra) a betervezett szövetrész szélességében a rendszerragasztót úgy kell felhordani, hogy arra a profilt vagy a sarokhálót be lehessen ágyazni. A felületi megerősítés csatlakozását min. 10 cm-es átfedéssel kell kivitelezni.                 1. ábra                                 2. ábra                                         3. ábra
Üvegszövet nélküli élvédő profilok alkalmazásánál ezeket be kell ágyazni a rendszerragasztóba. A felületi megerősítést így az éleken úgy kell átfedni és a rendszerragasztóba beágyazni, ahogy a 2. ábra mutatja. Vízorr kiképzése (átmeneti rész a homlokzatról a csatlakozó vízszintes. felületre) vízorros élvédő profillal a 3. ábra szerint történik (függőleges metszet). Hajlatok kiképzése értelemszerűen úgy történik, mint a pozitív élek kiképzése, profilok nélkül, 10 cm átfedéssel és szintén a felületi megerősítés során végzik. Különösen nagy mechanikai igénybevételnek kitett felületeken (dupla hálózás) a megerősített rendszerragasztóra rakják fel az élvédő profilokat.  

Alapréteg kivitelezése

 Névleges rétegvastagság (mm) Minimális rétegvastagság(mm)

Közepes rétegvastagság

(mm)

Üvegszövet elhelyezése
a ragasztó rétegben
Alkalmazott hőszigetelő lap
4 2,5 ≥2,8 középre EPS, Form EPS, ásványi hab
6 3,0 ≥4,5  külső harmadba  EPS,Form EPS, MW, ICB ásványi hab 
10 6,0 ≥8,0  külső harmadba  MW, ICB, ásványi hab 

 

EGYÉB: 

Homlokzati tagozatok (ornamentika):
Mint ahogy minden vakolt ill., festett homlokzat, úgy a teljes hőszigetelő rendszer is lehetővé teszi a homlokzat megosztását, tagozódását. A megosztás, tagozatok fajtájától és a felhasznált anyagtól függ, hogy milyen sorrendben végzik el a szükséges munkafázisokat.


Felragasztott elemek:
Előre gyártott elemek:
Ezek már meg vannak erősítve és/vagy festett ill., vakolt felülettel ellátva. Megfelelő ragasztóval (a gyártó adatait vegyék figyelembe) a toldásoknál (stószoknál) és a megerősített alaprétegen teljes felületében ragasztva rögzítik és bevonattal látják el.


A helyszínen készített elemek:
Ezeket az elemeket megfelelő ragasztóval ragasztják fel a megerősített alaprétegre. Ha ezek nincsenek előre kérgesítve, akkor alapréteget kell felhordani rájuk, amelybe az üvegszövetet 10 cm-es átfedéssel beágyazzák.


Bemart nútok:
A nútokat az alapvakolat felhordása előtt a szigetelőlapba kell bemélyíteni (nem azok fugáiba). A nútok mélysége ne legyen több mint a szigetelőlap 25%-a és ne legyen mélyebb, mint 25 mm. A nútok szélessége soha ne legyen kevesebb, mint a mélysége. Célszerű a nútokat trapéz formájúra kiképezni, hogy ne álljon meg benne a csapadék. A nútok minden felületét megfelelő üvegszövettel meg kell erősíteni és a felületi megerősítéssel min.10 cm-re átfedni, és réteget rávinni, vagy THR-es előre gyártott nútprofilt alkalmazni. 

FEDŐRÉTEG: 

Az alapozó felhordása:
A vékony rétegű fedővakolatoknál a megerősített alapréteget a GROUND TT, illetve a GROUND SIL vakolat alapozóval elő kell kezelni.


A fedőréteg felhordása:
Az alapréteg elegendő állásideje – teljes kiszáradása – után és megfelelő időjárási viszonyok mellett megkezdődhet a fedőréteg felhordása. A fedővakolat túl korai, vagy nem megfelelő időjárási körülmények közbeni felhordása után fennáll a foltképződés veszélye. A kivitelezett rendszertől függően különféle fedővakolataink hordhatók fel, felületi kellősítést, alapozást és annak száradását követően. A fedőréteg kialakításának módját a termékek csomagolásán és a műszaki kézikönyvben megtalálják. A fedővakolataink nagyrészt természetes festékanyagok és szemcsék felhasználásával készülnek. Így kismértékű színárnyalat eltérések nem zárhatók ki. Színes termékeknél ezért az egy homlokzatra kerülő anyagot egy gyártási dátumú anyagból használják. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a helyszíni felhasználás előtt keverjék össze. Az állványszintenként alkalmazott megfelelő kivitelezői létszám esetén elkerülhetők a látható stószok. Nedveset a nedveshez elvet követve folyamatosan dolgozzanak, ez megakadályozza annak kockázatát, hogy a vakolt felület színben és struktúrában egyenetlen legyen, ezért kerüljék a munka megszakítását egy zárt homlokzati egységen belül. A látható vakolattoldások (stószok) elkerülése érdekében a szintek között lépcsőzetes eltolással dolgozzanak úgy, hogy a friss vakolatrészek még időben összedolgozhatóak legyenek. A fedővakolatok kötési és szilárdulási folyamatát az alkalmazási körülmények befolyásolhatják. (hőmérsékleti és páraviszonyok, alapfelületi adottságok, tájolás stb.). A diszperziós anyagok úgy kötnek meg, hogy a víz (kb. 10%), az anyagból elpárolog, és a diszperziós szemcsék „összefolynak”. Amennyiben az aljzat vizes, nedves, a levegő párás, nem süt a nap, esik az eső, vagy a felületet teljesen körbefóliázták, stb. az anyagban lévő víz nehezen tud eltávozni, így a vakolat sem tud a szokásos időn belül megkötni. A fedőréteg kiszáradására, ezen idő alatti védelmére fokozott figyelmet kell fordítani a kivitelezőnek és a megbízójának egyaránt. Esetlegesen fellépő színfoltosodás esetén – a fedőréteg teljes kiszáradása után- célszerű, egy a rendszernek megfelelő, a KING STONE CHEMICALS által javasolt egalizáló festék használata a javításra szoruló teljes egybefüggő felületen.


Árnyalati értékek:
A fedőréteg színárnyalatának kiválasztásakor semmiképpen se válasszunk túl sötét színeket. A THR magas hőszigetelése révén a fedőréteg túlságosan felmelegedne, ami termikus feszültségekhez és további következményként repedésekhez vezethet. Ezért alsó értékként egy 25%-os HBW visszaverődési értéket kell megadni.
Visszaverődés = a visszavert fény %-ban.
A világosabb felület több fényt ver vissza, így nagyobb a visszaverődési % napfény = hő, ha sötétebb a felület több fényt, így több hőt nyel el, nagyobb felmelegedés nagyobb térfogatváltozást okoz a rendszerben. A napsütötte színezett homlokzat felületének maximális hőmérséklete 26 °C környezeti hőmérséklet mellett. FONTOS TUDNIVALÓK A KIVITELEZÉSHEZ A munkák megkezdése előtt az épületet illetve azt a homlokzati részt, amelyen a lapok felrakását kezdik, vízszintesen zsinórozzák be és jelöljék be a függőlegest, ezáltal a hőszigetelő rendszer vastagságának ismeretében határozzák meg a THR végleges külső síkját. (például az ablak könyöklők megfelelő kialakításának érdekében).
Minden látható felületet, ehhez tartoznak a szigetelő lapok által képzett ablakkávák, valamint a teljes hőszigetelő rendszer alsó és felső lezárásai, amennyiben ezeket nem zárnak körül megfelelő profilok, alkalmas záró réteggel kell kiegészíteni. A hőszigetelő réteget ezért körül kell zárni, hogy közvetlenül ne nedvesedjen át, bogarak, rágcsálók és hasonlók ne szedjék szét, vagy tűz esetén ne legyen közvetlenül kitéve a lángoknak.

CSATLAKOZÁSOK, LEZÁRÁSOK ÉS ÁTTÖRÉSEK:
Minden ajtó és ablak csatlakozást és a szigetelő réteget áttörő részeket (villámhárító, esőcsatorna, kapcsoló dobozok és hasonlók, valamint azok felerősítései) csapóeső biztosan kell kivitelezni. Az ajtó- és ablakcsatlakozások csapóeső biztos kivitelezését általában csak rendszerprofilok alkalmazásával lehet elérni. Az építmény minden más csatlakozását legalább előre összenyomott, magától táguló tömítő szalagokkal kell kiképezni (fugenband). 
LÁBAZATI, FELCSAPÓDÓ ESŐVEL TERHELT ÉS TALAJJAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK:
Ha a teljes hőszigetelő rendszert az épület lábazati és/vagy a talajjal érintkező részén is fel kell hordani, akkor itt figyelembe kell venni a különleges mechanikai igénybevételeket és nedvességgel kapcsolatos hatásokat. Alapvetően a lábazati és a felcsapódó esővel és talajjal érintkező részeken a gyártóknak csak egymással összehangolt komponenseit szabad felhasználni.
Figyelem! A lábazat kiképzését és az átmenetet a lábazati szigetelésre csak a tervező határozhatja meg. Ha
az építő részéről már beépítettek rendszeridegen lapokat, és ezeket záró réteggel kell ellátni, akkor a szakma
legjobb tudása szerint kell eljárni, ill., a KING STONE CHEMICALS Kft.-től véleményt kell kikérni. véleményét kell kikérni. 
CSAPÓESŐ, LÁBAZATI FELÜLETRE VISSZACSAPÓDÓ (VISSZAVERŐDŐ) ESŐ: 
Egy homlokzat lábazati területének a csapóeső által érintett területet kell tekinteni. A lábazati terület a terep, ill., a burkolat felső szélével kezdődik és min. 30 cm magas. A nagyobb nedvességterhelés, valamint nagyobb mechanikai igénybevétel alapján a többi homlokzati felülettel szemben különleges tennivalók szükségesek a lábazati részeken.
Figyelem! A csapadékvizet a homlokzattól el kell vezetni. Ez többnyire kavicságy ill., kapilláris megtörő réteg (szivárgó). Az útburkolatot megfelelő eséssel (az épülettől kifelé lejtve) és az épülettől történő dilatációs elválasztással kell elkészíteni (rugalmas időtálló tömítés). A földdel érintkező építmény-felületek hőszigetelését lábazati szigetelésnek nevezzük. A lábazati szigetelésre jellemző, hogy az érintett épületrészen levő szigetelés (pl. pincefal) az épület vízszigetelésén kívül helyezkedik el. 
LÁBAZATI SZIGETELŐ LAPOK: 
A terep felső vonala fölött a rendszergyártó által megadott lábazati szigetelő lapokat kell teljes lapmagasságban alkalmazni (XPS vagy Form EPS lapok), amik benyúlhatnak a terepszint alá is. Lábazati szigetelőlapokhoz általában javasoljuk a vízszigetelés feletti dűbelezést. 
VISSZAUGRÓ LÁBAZAT: 
Visszaugró lábazatnál általában az a szokás, hogy a THR alsó lezárását perforáció nélküli lábazati indítóprofillal (lezáró sínnel – pl. nemesacél vagy alumínium) készítik el. A lábazati záró profilok felerősítése kb. 30–50 cm –enkénti rögzítéssel történik. Az alap egyenetlenségeit bennmaradó távtartó elemekkel kell kiegyenlíteni, a profil csatlakozásokat profiltoldó elemekkel kell rögzíteni. 
A HOMLOKZATTAL AZONOS SÍKBAN LEVŐ LÁBAZAT KÜLÖN FEDŐVAKOLATTAL: 
Külön fedővakolatos lábazat kivitelezésénél a lábazati szigetelő lapok kötésben csatlakoznak a homlokzati lapokhoz. A megerősített alapréteget mindkét lapfajtán átvezetik, a THR fedővakolatát azonban elválasztják a lábazati vakolattól. Vastag rétegű fedővakolatoknál a lábazati rész fölött adott esetben egy megfelelő kiegészítő rendszerprofilt kell a megerősített alaprétegre felrakni. 
A HOMLOKZATTAL AZONOS SÍKBAN LEVŐ LÁBAZAT ÁTMENŐ FEDŐVAKOLATTAL: 
Vakolat elválasztás nélküli, egy szintben levő lábazat kivitelezésénél a lábazati szigetelő lapok kötésben csatlakoznak a homlokzati lapokhoz. A megerősített alapréteget (rendszerragasztót) mindkét lapfajtán átvezetik. A rendszernek megfelelő záró réteget levezetik a lábazati részre. Ennél a kivitelezési fajtánál különösen arra kell figyelni, hogy a lábazatra felcsapódó vízterhelést a lehető legkisebb értéken tartsák, pl. egy megfelelően széles kavicságy elkészítésével. 
A LÁBAZAT BENYÚLÁSA A TALAJBA: 
A földbe benyúló lábazati szigetelő lapokat lefelé ferdén vágják le és a megerősített alapréteggel húzzák át. A megerősített alapréteget (lehetőleg vízszigetelő rendszerragasztó) egészen a hőszigetelés végéig, a záró réteget kb. 15 cm-rel a terepszint alá kell húzni. 
LEZÁRÁS PINCEFALI SZIGETELÉSSEL: 
Az adott esetben előkezelendő pincefali szigetelő lapok záró rétege kb.: 20-30 cm-rel a terepszint alatt fejeződik be. A lábazati és pincefali szigetelő lapok közötti eltérő vastagságok esetén azokat ferde vágással kell kiegyenlíteni, hogy szoros átmenetet lehessen biztosítani.
LÁBAZATI SZIGETELÉS FÖLDBE NYÚLÓ TERÜLETEN: 
A rendszer földdel érintkező részét vízszigeteléssel kell ellátni. 
TŰZVÉDELMI FELTÉTELEK: 
A mindenkor érvényes tűzvédelmi szabályok szerint. 
CSOMÓPONTOK, RÉSZLETEK:
A teljes hőszigetelő rendszereknek mind funkcionális, gyakorlati mind pedig esztétikai tartós és sikeres megoldásaihoz a jelen feldolgozási irányelvek betartásával minden csomópontot szakszerűen és gondosan készítsenek el. Így biztosítható, hogy az időjárás következtében (napfény, szél, eső és hó) fellépő igénybevétel és az épület használata (építésdinamika, épületfizika) nem hat kedvezőtlenül a homlokzat élettartamára.
ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK:
  • az anyagok gyártói utasítás szerinti tárolása.
  • az építés ideje alatt, legyen biztosított a száradási- és szilárdulási feltétel.
  • az építés alatt nem lehet +5 °C (szilikát termékeknél +7 °C) alatti és 25 °C feletti hőmérséklete az alapfelületnek, a beépített anyagoknak, vagy a levegőnek, ettől csak konkrét gyártói előírás alapján lehet eltérni.
  • az időjárási körülmények (köd, szél, eső, tűző nap, stb.) ahhoz vezethetnek, hogy a kedvező száradási és a szilárdulási feltételek ne teljesüljenek.
  • letakarással kell megvédeni minden rendszer által nem érintett épületrészt (nyílászárót, párkányokat, teraszokat, járdást, stb.) a THR építése során lehulló anyagrészektől.
  • a szigetelendő falak és az épület is legyen száraz.
  • rendszer nem építhető olyan falra, ahol vízszigetelési hiányosságok miatt felszívódó nedvesség, só kivirágzás tapasztalható, vagy a későbbiekben várható.
  • a felhasználásra készen kiszerelt anyagokhoz nem adható más adalék, (kötésgyorsító, fagyásgátló, légpórusképző, stb.) kivéve a gyártó által meghatározott keverővíz mennyisége.
  • állványozásnál figyelemmel kell lenni a megfelelő hosszúságú állványcsavarra és a rögzítési helyek olyan módon történő kialakítására, hogy a lecsorgó csapadék a rendszer mögé ne juthasson (fölfelé irányuló ferde furat) színezés előtt a rögzítési helyeken pótolni kell a hőszigetelést, biztosítani kell a hálófolytonosságot.
  • minden szempontból ajánlott a homlokzati hőszigetelést, állványhálóval védett, hagyományos állványról végezni.
  • teljes rendszerépítés végrehajtása alpinista módszerrel, kötélről tilos.
  • függesztett állványról végzett rendszer-építésnél az állvány sajátosságát figyelembe kell venni, különösen színezés esetében. Színezésnél nem javasolható a 30-40 cm-nél szélesebb munkafogás. 
TERVEZÉSI ALAPFELTÉTELEK: 
  • a tervezés tárja fel a létesítendő hőszigetelési megoldás környezeti és használati viszonyait (szél, nedvesség, klimatikus sajátosságok, beépítettség, vízrajzi, növényzeti, környezetterhelési, közösségi használat) és azok elemzése alapján történjen rendszerválasztás, részlettervezés.
  • a rendszer kiválasztásánál a tervező vegye figyelembe az adott rendszer minőségi tanúsítványában (ÉME, TMI) szereplő minőségi paramétereket, ill. alkalmazási feltételeket.
  • a részlettervi megoldások biztosítsák a hőszigetelő rendszer kifogástalan működésének szakmai feltételeit,
  • mint; felületfolytonosság, megfelelő zártság, ellenállás; mechanikai-, meteorológiai, biológiai igénybevételnek.
  • a tervezés határozza meg a dűbeles rögzítés-kiegészítés szükségességét, az alkalmazandó dűbelek típusát,
  • méretét, kiosztási módját.
  • a tervezés tartsa be az általános épületszerkezeti-, hőszigetelési-, valamint páratechnikai szakmai szabályokat és vegye figyelembe a MÉSZ Alapkövetelményeket és Irányelveket.
  • A tervezett élettartam (általában 25 év) megfelelő épületüzemeltetés, rendeltetés-szerű használat és az esedékes karbantartások elvégzésével biztosítható. Minden, a fentiektől való eltérés olyan kockázattal, következménnyel jár, ami a rendszer viselkedését, gazdaságosságát, esztétikai megjelenését, hatását és élettartamát olyan mértékben befolyásolja, ami értékcsökkenést, ill. javítási kötelezettséget von maga után.